Affinitás, realitás és kommunikáció háromszöge

Affinitás, realitás és kommunikáció háromszöge

 

Vannak olyan tényezők, amelyek minden kapcsolatban közösek. A tényezők, amelyeket ha félreértenek és megsértenek, hátrányosan hathatnak az emberek közötti kapcsolatokra otthon, a munkában, az edzésen, a társasági életben.

Ebben a részben meg fogod tanulni ezt a három összetevőt, A fontosságukat és hogy hogyan használhatók arra, hogy az emberekkel a kapcsolatokat könnyebben tudd kezelni.

 

AFFINITÁS:

Affinitás alatt azt értjük, hogy „emocionális reakciók”. Azt értjük alatta, hogy a „vonzódás érzése, vagy annak hiánya”.

• Példa 1. Egy szerelmes pár nagy affinitásban van egymással.
• Példa 2. A férj és a felesége veszekednek, csúnyán kiabálnak egymással. Ebben az esetben valószínű a feleség és a férj között az affinitás kicsi.
• Példa 3. Ha valaki nagyon utálja a pókokat, és képtelen megmaradni egy pók közelében, akkor neki a pókok felé az affinitása nagyon kicsi, nulla.

 

REALITÁS:

A realitás úgy határozható meg, hogy „az, ami úgy tűnik, hogy van”. A realitás alapvetően egyetértés. Amiben egyetértünk, hogy reális, az reális.

• Példa 1. Te és egy másik személy ránéztek egy asztalra, és egyetértetek abban, hogy ez egy asztal, hogy fából készült, és hogy barna. Egyetértetek ebben. Közös a realitásotok. Két sportoló ember között, közös a realitás abban, hogy a sportolás jó és egészséges.

 

KOMMUNIKÁCIÓ:

A kommunikáció: Gondolatok kölcsönös cseréje két ember között.

• Példa 1. Egy edző megkérdezi a gyerekektől, hogy „ Értitek a feladatot?” A gyerek válaszolnak, hogy „Igen.”
• Példa 2. Két ember áll egymással szemben, nézik egymást, és mosolyognak egymásra, ez is egyfajta kommunikáció.

 

 

Pl.: két tanuló beszélget a matematika tanárról. Mind a kettő realitása az, hogy a matek tanár nagyon szigorú és rosszindulatú. Ebben egyetértenek, a realitásuk a matematika tanárról azonos. Mivel azonos, ezért könnyedén beszélgetnek, kommunikálnak róla. És úgy tűnik az affinitásuk egymás felé is elég magas, mert kellemesen elvannak egymás társaságában.

 

Az affinitás, realitás és kommunikáció egy háromszöget alkot. Ezt nevezzük ARK háromszögnek.

 

Két ember között jó affinitásnak (vagyis vonzódásnak) kell lennie ahhoz, hogy igazán reálissá váljanak egymás számára. Két ember között jó affinitásnak kell lennie, mielőtt valamennyire is őszintén, vagy bizalommal tudnának beszélni egymással. Ahhoz, hogy két ember reális legyen egymás számára, valamilen kommunikációnak kell lennie közöttük. Legalább látniuk kell egymást, ami már önmagában is a kommunikáció egyik formája. Ahhoz, hogy két ember bármilyen affinitást érezzen egymás iránt, valamilyen mértékben reálisnak kell lenniük egymás számára.

 

Ahhoz, hogy legyen kommunikáció, kell lennie egyetértésnek és affinitásnak. Ahhoz, hogy legyen affinitás, léteznie kell egy egyetértésnek a realitás kérdésében, és kommunikációnak. Ahhoz, hogy legyen realitás és egyetértés, kell lennie affinitásnak és kommunikációnak – egy, kettő, három. Ha megszüntetik az affinitást, eltűnik a kommunikáció és a realitás. Ha megszüntetik a realitást, eltűnik a kommunikáció és az affinitás. Ha megszüntetik a kommunikációt, akkor mind eltűnik.

 

Az affinitás, a realitás és a kommunikáció kölcsönösen függ egymástól, és ha az egyik csökken, akkor a másik kettő is csökken. Ha az egyik növekszik, akkor a másik kettő is növekszik. Csak az egyik csúcsát kell jobbítanunk ahhoz, hogy a másik kettőt is jobbítsuk. A háromszögnek csak két csúcsát kell jobbítanunk ahhoz, hogy a harmadikat jobbítsuk.

Az ARK-háromszög a legfontosabb csúcsa a kommunikáció.

A kommunikáció minden dolog oldószere (minden dolgot felold).

 

Megértés

A megértés affinitásból, realitásból és kommunikációból tevődik össze. Amikor egy egyén megértése nagy, az ARK-ja is meglehetősen magas, és amikor az egyén megértési képessége kicsi, akkor ennek megfelelően az ARK-ja is alacsony.

Ha ezt a három részt megnöveltük, akkor a személy megértését növeltük meg. Az ARK-háromszög alkalmazása az, amivel ez megvalósítható.

Ez a háromszög az élő kapcsolatok lappillére. Az élet összes tevékenységének ez a közös nevezője. Használata magának az életnek a teljesebb megértését jelenti.

 

Példa:

Nézzük megy egy szerelmespár veszekedését: A fiú valamilyen módon affinitást mutat a lány felé. Ezt az affinitást a lány nem viszonozza, elhúzódik. A szerelmes fiú sértve érzi magát, és kezdi megszakítani a kommunikációt. A lány, – ezzel a kommunikációmegszakítással szemben értetlenül – ugyancsak sértve érzi magát, és ezt a kommunikációs törést még jobban elmélyíti. A köztük fennálló egyetértés területe vitathatatlanul csökken, és kapcsolatuk realitása elindul a lejtőn.